Bemutatták a Hargita-hegység rendezési tervének elsõ szakaszát

Székelyföld fõ turisztikai vonzereje a még érintetlen tájaiban rejlik

 

A Hargita-hegység rendezési tervének elsõ szakaszát ismertették július 19-én a csíkszeredai megyeházán. A mintegy nyolcvan résztvevõ – az érintett települések polgármesterei, közbirtokossági vezetõk, szakemberek, turizmusban érdekelt vállalkozók – az elkészült háttértanulmányokat és elemzéseket hallgathatta meg a Hargita-hegység jelenlegi helyzetérõl, a terv készítõinek elõadásában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke megnyitóbeszédében elmondta, hogy a Hargita-hegység rendezési tervérõl, illetve fejlesztésérõl az elmúlt négy évben több száz dokumentum született, több mint ötven találkozót szervezett a megyei tanács, és most már ideje továbblépni, és pontot tenni a sokéves folyamat végére. 

– Hargita Megye Tanácsa egy egységes övezeti rendezési terv megalkotásában tud segíteni. A fejlesztést nem tudja egyedül megvalósítani, csakis a helyi önkormányzatok és a tulajdonosok együttmûködésével. Ezt a rendezési tervet valamennyi érintett település magáévá kell hogy tegye, és irányadónak kell hogy tekintse – jelentette ki a tanácselnök. Mint hangsúlyozta, a szóban forgó tervre átfogó fejlesztést lehet majd alapozni, és ehhez az érintettek kompromisszumkészségére van szükség.

A rendezvényen jelen volt Fülöp Otília megyei fõépítész és Korodi Szabolcs építész is. Korodi elmondta, hogy három hónapja fogtak neki a rendezési terv elkészítésének, és szándékuk szerint a szeptember 20-tól novemberig tartó idõszakban fejezik be annak részletes kidolgozását. Addig is a holnapi naptól közvitára bocsátják a dokumentumot.

A Hargita-hegység rendezési tervét a megyei tanács rendelte meg, és a Hargita megyei szakemberekbõl álló több mint húszfõs csapat elsõ lépésben helyzetelemzést végzett, elemezve a hegység területét és szem elõtt tartva annak fenntartható fejlõdését és egy sajátos turisztikai csomag létrehozását. A csíkszeredai találkozó két részbõl állt: a helyzetelemzõ tanulmányok bemutatásából és egy általános koncepció felvázolásából. A helyzetelemzés mintegy több tíz kilométer átmérõjû övezetre terjedt ki, a Madarasi és Csicsói Hargitától Homoród-, Hargita- és Tusnádfürdõig. Turisztikai és gazdasági, környezetvédelmi és ökológiai, geológiai és hidrológiai tanulmányokat ismertettek, valamint az elektromos hálózatok, víz- és csatorna-, távközlési, gáz- és úthálózatok, túraútvonalak, sípályák, bicikliutak, biatlonpályák, ATV-pályák, szánhúzó pályákat feltérképezésének eredményeirõl beszéltek. Számba vették ezenkívül a beépítendõ és szomszédos területeket, illetve a mûemlékeket és régészeti lelõhelyeket is. Amint az az elõadók részérõl elhangzott, kevés a szálláshely a Hargita vonzáskörzetében, a kimondottan hegyen lévõk száma mintegy ezer, a tágabb körzetben pedig mintegy tízezer. A Hargita-hegység legnagyobb turisztikai vonzereje a még érintetlen tájaiban rejlik, ugyanakkor sok olyan várrom, régészeti lelõhely, régi épület található itt, amely idegenforgalmi szempontból kihasználatlan. Az élõhelyek mérete évrõl évre csökken, akárcsak a csapadék mennyisége, ugyanakkor jó hír, hogy az erdõterületek lassan, de növekednek, egyfajta regenerálódásnak lehetünk tanúi kivágott részeken.

A koncepció bemutatására térve Korodi Szabolcs elmondta, hogy osztrák sípályaszakértõ véleményét is kikérték, és a létezõ pályákat össze szeretnék kötni, illetve egy nagyméretû pályát hoznának létre, egy összefüggõ rendszert alkotva. A bemutató végén az egyik hozzászóló máris új javaslattal állt elõ: a Hargita-hegység fejlesztésének része kellene hogy legyen a víziturizmus lehetõségének megteremtése, a hegyi patakokból ugyanis kisebb tavakat alakíthatnának ki a települések közelében.

Hargita Megye Tanácsa a rendezési terv szigorú betartásával olyan jogi keretet szeretne létrehozni, amely megállítja az illegális tevékenységeket, melyek máris jelentõs károkat okoztak a hegységben, csökkentve turisztikai vonzerejét. A terv által ellenõrzés alá vonhatók a fejlesztések és a késõbbiekben minden befektetés, a rendezési terv elõírásaira és szabályaira alapozva, a közös fejlõdést biztosítaná az érintett településnek.

 

Csíkszereda, 2012. július 19.

 

 

 
info@hargitamegye.ro, Szabadsg tr, 5 szm, Csikszereda,
Tel.: +40 266-207-701
© Hargita Megyrt Egyeslet 2010