Szakértelemmel és idealizmussal a Hargita megyei síturizmusért

Szakértelmét és idealizmusát vetette be Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) elnöke és csapata azon a felmérésen, amelyet március 29–31. között végeztek el Hargita megyében. Jeszenszky Géza és Borboly Csaba megyeitanács-elnök többrendbeli találkozásán fogalmazódott meg a felmérés szükségessége, hogy Hargita Megye Tanácsa és a Hargita-hegység-projektben érintett helyi önkormányzatok és intézmények tisztább képet kapjanak arról, milyen lépések szükségesek a síturizmus fejlesztéséhez.

A felmérés eredményérõl április 1-jén Székelyudvarhelyen számolt be a Jeszenszky Géza egykori külügyminiszterbõl és síkedvelõbõl, Kraft Péter turisztikai szakértõbõl, dr. Galáthay Zsombor erdélyi jogi ügyekben jártas ügyvédbõl és Kovács Anna egyetemi hallgatóból álló csapat Borboly Csaba tanácselnöknek, Ladányi László Zsolt prefektusnak, a jelenleg síturizmussal kapcsolatos fejlesztésekben érdekelt Szentes Csaba madéfalvi és Bíró László csíkmadarasi polgármesternek, dr. Dombay Istvánnak, a Babeș–Bolyai, valamint a megyei tanács Hargita-hegység-márkafejlesztõ munkacsoportja tagjainak. Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata vezetõjének

Új szolgáltatásokra, járulékos infrastruktúrára van szükség

Bár bizalmatlanságot tapasztaltak a vállalkozók körében, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, és a területrendezés sem megfelelõ a Hargita megyei sípályák esetében, a Jeszenszky Géza vezette szakértõcsoport bízik jövõben a Hargita megyei síturizmus fejlõdését illetõen. Az MKE elnöke ötven év síszenvedély, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel (EKE) való közös táborozások élménye alapján tett eleget. Jeszenszky szerint a kezdõ lendületet a Hargita megyei síturizmusnak az adná meg, ha a félmillió magyarországi síkedvelõbõl egyre többen választanák a Hargitát kikapcsolódásra. Véleménye szerint ennek a legegyszerûbb módja a diákok sítáboroztatása. Akár azt is el lehetne érni, hogy a Hargita-hegység legyen a magyarországiak Mekkája, azaz életükben legalább egyszer kötelezõen eljöjjenek a Hargitára.

Jeszenszky Géza bizakodó a Hargita-hegység síturizmusának jövõjét illetõen

Kraft Péter, aki 1999–2000 között a Magyar Köztársaság turisztikai államtitkára volt, ugyancsak a magyarországi sírajongók ide csábítását javasolta. Beszámolója szerint a környezeti adottságok megvannak, és ami Ausztriában bevált, az itt is mûködne, van esély akár a nemzetközi piacra való betörésre is. Az osztrákok Svájc helyett nyújtottak alternatívát, amikor elhatározták, hogy gazdaságuk, kistérségeik élete a sísport körül forogjon. Kraft Péter szerint a cél a fizetõképes kereslet kialakítása.

– Hargita megye környezeti adottságai összehasonlíthatók az osztrák síparadicsomokéval, és pozitívumnak számít a történelmi múlt is – mondta. – Arra van szükség, hogy életformává váljon a sízés, kötelezõ legyen az iskolákban a síoktatás, vezessék be a tanrendbe a síszünetet, de a legfontosabb mégis a vállalkozók összefogása. Meg kell érteniük, hogy nincs helye a bizalmatlanságnak. A sípályákat össze kell kapcsolni, közös jegyrendszert kell bevezetni, oda kell figyelni a területrendezésre, hogy megmaradhasson az infrastruktúra fejlesztésének, ésszerû bõvítésének lehetõsége.

A jelenlévõk körében megfogalmazódott, hogy a Hargita megyei pályák viszonylag könnyen integrálhatók lennének a nemzetközi piacba, ha a pályák alján a turisták egy nyugati áruházlánc üzletébe léphetnének be. Ez a lehetõség vonzaná a külföldi turistákat, az üzletláncok pedig katalógusaikban, esetleg különbözõ nyereményakciók révén gondoskodnának arról, hogy vásárlóik tudomást szerezzenek a Hargita-hegységrõl. Dr. Galáthay Zsombor a területek tulajdonjogának tisztázatlanságát emelte ki visszahúzó erõként, de szóba kerültek a tájsebek is.

Mi történt eddig?

A bemutató után a szakemberek és a helyi illetékesek részletekbe menõen beszélgettek a háromnapos felmérés eredményeirõl, valamint mindarról, ami a helyi önkormányzatok és a megyei tanács kezdeményezései révén már megvalósult. 

– Belátható idõn belül megvalósítható tervekre van szükség – mondta Borboly Csaba, miután felsorolta, mi történt az elmúlt két évben a Hargita-hegység-projektben a márkaépítés terén. – Egyeztettünk a helyi tanácsokkal, próbáljuk gyorsítani a településhatárok és a területek tulajdonjogának tisztázását. Emellett folyamatosan konzultálunk a szükséges pénzalapok elõteremtésérõl is – fejtette ki a tanácselnök, hozzátéve, hogy több szálon futnak kezdeményezések.

Ugyanakkor a járulékos kínálatokra is hangsúlyt fektetnek. Tekintettel arra, hogy a megye mezõgazdasági területei nem alkalmasak tömegtermelésre, a jobb mezõgazdasági bevételek biztosítása érdekében Hargita Megye Tanácsa az észak-olaszországi agroturisztikai egységek mintájára szeretné megalapozni a helyi termelõk megélhetését és szélesíteni szolgáltatásaik skáláját. Emellett a hegyimentõ szolgálatot is támogatja menedékházak építésével, próbálja ráébreszteni a pályatulajdonosokat, hogy hegyimentõkre szükség van nemzetközi szintû szolgáltatások biztosításához, ugyanakkor a hegyimentõk aktívan részt vesznek a megye turistaösvényeinek fenntartásában. Ezzel kapcsolatosan Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa hegyimentõ szolgálatának vezetõje beszámolt a jelenlevõknek arról, hogy megyei önkormányzati segítségével számos turistaösvényt sikerült felújítani. Hargita megyében 1100 kilométer turistaút van, amelybõl a megyei tanács segítségével 300 kilométer jelenleg minisztériumi engedéllyel rendelkezik.

– Jeszenky Géza meglátásainak megfelelõen a Babeș–Bolyai-egyetem gyergyószentmiklósi tagozatának segítségével digitalizáljuk az utak térképét, és feltöltjük az internetre. Ettõl a bakancsos turizmus népszerûsítését reméljük, fõleg a nyugati turisták körében – mondta Fekete Örs hozzátéve, hogy az ösvények mentén öt geoláda is el van rejtve.

– A Hargita nemcsak télen, hanem nyáron is Hargita. Mindenképpen az a javallott, hogy állandó jöjjenek ide a turisták – tette hozzá Jeszenszky Géza Fekete Örs beszámolójához, és javasolta egy mûanyag sípálya mûködtetését valamelyik hargitafürdõi pályán, hogy a síszezon ne csak decembertõl márciusig tartson.

Dr. Dombay István, a Babeș–Bolyai-egyetem gyergyószentmiklósi tagozatának vezetõje is osztotta Borboly Csaba véleményét, miszerint Hargita megye megélhetését a turizmusra kell alapozni, viszont kifogásolta azt, hogy a turisztikai egységek mûködtetõitõl nem kap feldolgozható adatokat, amelyekre a kutatásait építhetné. Ugyanakkor szerinte a befektetõknek nyitniuk kellene egymás felé, mert az a javukat szolgálná.

A felmérés készítõi egy vázlatos számítást is elvégeztek, amely szerint csak Hargitafürdõn a meglévõ három pálya mellé még kettõ kiépítésével vagy a végpontjuk összekapcsolásával el lehetne érni, hogy akár 300 000 ember is megforduljon ott évente, akik a számítások szerint 160 nap alatt körülbelül 10 millió eurót költenének. A szakértõk úgy becsülték, hogy  csak a felvonódíjakból és a vendéglátásból mintegy 1,5 millió, illetve 6 millió euró  folyna be. Ez fejenként 33 eurót jelent, ami nem is sok, még romániai viszonylatban sem – mondták az elemzõk.

Az elemzõ csapat a héten több helyi befektetõt is megkeresett átnézve a beruházási terveiket, és javasolták, hogy az önkormányzatok és a közbirtokosságok mûködjenek együtt az infratruktúra fejlesztése érdekében, valamint a pályamûködtetõk és az önkormányzatok által felkért tervezõk egyeztessenek a pályák összecsatolásáról és a kezdeményezések összehangolásáról.

Csíkszereda, 2011. április 1.

 
info@hargitamegye.ro, Szabadsg tr, 5 szm, Csikszereda,
Tel.: +40 266-207-701
© Hargita Megyrt Egyeslet 2010