Székelyföldi Akadémia Csíkszenttamáson

Térségünk turisztikai potenciáljának kihasználásáról és a biogazdálkodásról hallhattak elõadást a szenttamásiak április 7-én, a Hargita Megye Tanácsa által szervezett Székelyföldi Akadémia helyi rendezvényén. A biogazdálkodás témájában Ferencz András, a Hargita Megyei Agrárkamara szaktanácsadója értekezett, dr. Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának oktatója pedig a székelyföldi turizmus helyzetérõl és lehetõségeirõl. Jelen volt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke, valamint Márk Tibor polgármester. A községi elöljáró azzal köszöntötte a hallgatóságot, hogy az új mûvelõdési ház konferenciatermében most elõször gyûlt össze ennyi ember, és hogy a létesítmény megvalósulása nagyban köszönhetõ a megyei tanácsnak. Borboly Csaba szintén örömét fejezte ki az új kultúrotthon miatt, majd arra kérte a hallgatóságot, hogy az elõadások után szóljanak hozzá az adott témákhoz, hiszen minden javaslat, meglátás értékes, ami a helyi értelmiség részérõl fogalmazódik meg, a politikusoknak ugyanis csak ezek figyelembevételével szabadna dönteniük.

– A helyi értelmiség közéleti szerepvállalása rendkívül fontos az autonómia építésének folyamatában – jelentette ki Borboly Csaba.

Ferencz András beszélt az ökológiai gazdálkodás hazai lehetõségeirõl, ezzel kapcsolatos állami támogatásokról, uniós pályázatokról, a bio (ökológiai) gazdálkodás jellemzõirõl, valamint az ökológiai termékek jelölésének szabályairól. A jelenlévõk többek között megtudhatták, hogy az európai uniós közép- és kelet-európai országok közül Lengyelország és Románia rendelkezik a legnagyobb mezõgazdasági területekkel, és Romániában, az ország adottságaiból, jelenlegi helyzetébõl kiindulva, egyedüli lehetõség az ökológiai gazdálkodás. Az is elhangzott, hogy bár hazánkban a megtermelt bioélelmiszerek mennyisége évrõl évre látványosan nõ, a hazai fogyasztó ebbõl alig érzékel valamit, aminek oka részben a megtermeltek túlnyomó többségének külföldi eladása, másrészt a „bio”, illetve „öko” jelzõ legkülönbözõbb célokra történõ felhasználása, valamint a biotermékek jelölésének pontatlansága, ami a vásárlók nagy részét elbizonytalanítja.

Dr. Horváth Alpár elõadásában rámutatott, hogy a székelyföldi etnikai-kulturális sajátosságot meg kell jeleníteni a turizmusban, erre lehet építeni. Az egyetemi oktató bemutatta Hargita Megye Turizmusfejlesztési Stratégiáját, a megyei tanács kompetenciáit az idegenforgalom növelésében, egyik fõ stratégiai célként pedig a turisták számának, fõként pedig a vendégéjszakák számának növelését nevezte meg. Horváth Alpár sorra vette az európai uniós finanszírozású hazai turizmusfejlesztési támogatásokat is.

A megyei tanács azzal a céllal indította útjára a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal elõkészítésébe. Az elõadásokra képviselõket, helyi egyházi vezetõket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetõket hívnak meg, akiknek lehetõségük nyílik a témával kapcsolatos vitában való részvételre.

Csíkszenttamás, 2011. április 7.

 
info@hargitamegye.ro, Szabadsg tr, 5 szm, Csikszereda,
Tel.: +40 266-207-701
© Hargita Megyrt Egyeslet 2010